„Sikér” változatai közötti eltérés szó jelentése
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
| − | '''Eredet''' [''sikér'' < [[ómagyar]]: ''sikér'' (ragasztó, sár) < [[ősmagyar]]: ''sükér'' (ragacs, sár) < [[dravida]]: ''sigilam'' (sár)]<br>Lásd még: [[sikamlik]] | + | '''Eredet''' [''sikér'' < [[újmagyar]]: ''sikér'' (lisztet összeragasztó anyag, ami miatt vékonyra lehet nyújtani, „sikálni”) < [[ómagyar]]: ''sikér'' (ragasztó, sár) < [[ősmagyar]]: ''sükér'' (ragacs, sár) < [[dravida]]: ''sigilam'' (sár)]<br>Lásd még: [[sikamlik]] |
| 40. sor: | 40. sor: | ||
</div> | </div> | ||
| − | Lezárva 7K: 2012. június 15., 15:57 | + | Lezárva 7K: 2012. június 15., 15:57 |
A lap jelenlegi, 2025. november 9., 16:37-kori változata
sikér (főnév)
1. Gabonafehérje, amely a gabonamagban levő kétféle fő növényi fehérjéből áll.
A magyar búza sikérben gazdag gabona. A rozsban is van sikér, de az nem tud a belőle őrölt liszt tésztájának nyúlósságot adni.
2. A tészta minőségét meghatározó kötőanyag, amely a hozzáadott víz és a gabonalisztben levő fehérje arányától függő tulajdonságú keverék. Ettől függően a dagasztott tészta ragadósabb, nyúlósabb, vagy éppen keményebb, tömörebb.
A rétestésztában nagy a nyúlós sikért okozó fehérje. A fehér kenyér a sok sikértől könnyen megkel.
3. Régies: Nyúlós anyag, amely ragadós, lágy.
Az enyvet az asztalosmester sikérnek nevezi. A sikért csontból főzik.
4. Régies: Gázló; sekély víz, amelyen könnyű az átkelés.
A lovasok sikért találnak a folyón. A sikéren egy gyalogos ember is átmehet a meder alján lépkedve.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
