Pátosz szó jelentése
pátosz (főnév)
1. Emelkedett ünnepélyesség, amely érzelmileg megragad, szenvedélyes hangon szól, illetve lendületesen szárnyal szavakban, magatartásban, főként beszédben, szónoklatban, művészi alkotásban.
A szónok pátosza átragad a hallgatóságára is. A költemény pátoszának lelkesítő hatása van.
2. Kifejező eszköz, amely ilyen (1) emelkedetten ünnepélyes érzelmi tartalmat tükröz, vagy ennek éreztetésére alkalmas; nyelvi, stílusbeli forma, előadásmód, amely ilyen (1) hatás keltésére alkalmas.
A szónok pátoszt használ mondanivalójának átadására. A költő a pátoszt ünnepélyes szavakkal teremti meg.
3. Átvitt értelemben: Hamisan emelkedett hang, amely hatásvadász előadásmód vagy ilyen kifejezések használatából ered, és hamisan ünnepélyesen cseng; dagályosság, fellengzősség.
A kezdő szónok színpadias pátosza lerontja a beszédet. Az ilyen pátoszt elhagyásához sokat kell gyakorolnia.
4. Átvitt értelemben: Nemes nagyszerűség, amely egy emberi tettet, cselekvést, alkotást, szándékot jellemez; fenséges sajátság vagy szenvedélyes lendület, amely lelkesít másokat, illetve nemes érzékeset kelt bennük.
Az első szerelemre az ember némi pátosszal készül, hogy majd az övé szebb lesz, jobb lesz, mint másé. A pátoszt nem szabad lebecsülni, mert akkor elszáll a varázsa.
Eredet [pátosz < latin: pathos (szenvedély) < görög: pathosz (érzés) < paszko (szenved, bánatos)]
