Nagylelkűség szó jelentése
nagylelkűség (főnév)
Önzetlen bőkezűség, nemes lelkű segítőkészség, amelyre mások segítése és az adományozás jellemző.
A király nagylelkűségből támogatást adott a művésznek. A elöljáró nagylelkűsége gyakran megmutatkozott, mert mindig is jó volt a szegény emberekkel.
Eredet [nagylelkűség < nagylelkű + -ség (főnévképző)]