Nagyképűség szó jelentése
nagyképűség (főnév)
1. Öntelt fölényesség, felfuvalkodottság, amely abból ered, hogy egy személy saját magát nagyra tartja, túlértékeli.
A nagyképűség visszataszító lehet. Nagyon nevetséges a nagyképűség, ha nincs mögötte semmi elért siker.
2. Nagyzoló fontoskodás, amely abból ered, hogy egy személy a lényegtelen dolgokat felnagyítja, jelentőségüket eltúlozza.
Az előadást tartó nagyképűsége kioktatásként hatott a hallgatóságra. Az adóellenőr nagyképűsége tovább rontotta a vállalat könyvelőjének hangulatát.
Eredet [nagyképűség < nagyképű + -ség (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2013. május 21., 09:37
