Nagyképű szó jelentése
nagyképű (melléknév)
1. Fölényesen viselkedő (személy), aki saját magát nagyra tartja, túlértékeli és ezt magatartásával érezteti; felfuvalkodott, öntelten fontoskodó.
A nagyképű vizsgázó egy olyan keresztkérdést kapott, amire nem tudott válaszolni. A nagyképű fiatalemberrel nem állt szóba a csinos lány.
2. Fontoskodva viselkedő (személy), aki lényegtelen dolgokat felnagyítja, jelentőségüket eltúlozza.
A nagyképű előadónak a hallgatóság igyekezett olyan kérdést feltenni, amire nem tud válaszolni. A nagyképű fecsegőt végül otthagyta mindenki.
3. Fölényes vagy fontoskodó személyre jellemző (megnyilatkozás, viselkedő), ilyen magatartást tükröző, vele kapcsolatos (dolog).
A tanuló nagyképű felelete nem teszik a vizsgáztatónak. A fickó nagyképű szövege nem jön be a lánynak.
Eredet [nagyképű < nagy + kép + -ű (melléknévképző)]
