Mód szó jelentése
mód (főnév)
Megvalósítási forma; ahogyan egy kívánatos célt megvalósítunk, vagy egy rendszert, berendezést, szervezetet működtetünk, vagy ahogyan viselkedünk egy helyzetben.
A villamos autónak a működési módja már sokkal környezetbarátabb, mint az előbbi típusoké volt. Az a mód, ahogy ma viselkedtél, sokakat megbotránkoztatott. Ilyen módon nem tudsz nálam célt elérni, egyszerűen ne parancsolgass nekem.
Eredet [mód < ómagyar: mód < ősmagyar: mold (mód) < sumér: mud (formál, farag)]
További részletezés
1. Megjelenési forma; ahogyan egy test, tárgy, jelenség, dolog megjelenik a fizikai valóságban, ahogyan egy alakot, tárgyat, jelenséget, dolgot érzékelünk.
Egyáltalán nem tetszik az a mód, ahogyan a hajadat most levágattad. Olyan módon hordta a ruháit, mintha csak rádobálták volna.
2. Szokásos kifejezési forma, illetve a viselkedés szokásos megjelenése, ami jellemző egy bizonyos személyre, csoportra, korra.
A munkatársaimmal kötetlen, baráti módban szokott levelezni az osztályvezető. Az üzletemberek konzervatív módban tárgyalnak. A hatóságoknak hivatalos módban szokás írni.
3. Sajátos forma; művészeti alkotás (például zene, írásmű vagy építészeti alkotás, vagy akár ruha, hajviselet) ismétlődően előforduló és jól beazonosítható egyedi formai jegyeinek összessége, szemben a tartalmával.
A komolyzenei mód nagyon eltér a jazz módtól. A népi módú zenék mindig népszerűek.
4. Szokásos eljárásforma; cselekvéssor bevált és mindig hasonlóképpen végzett tevékenységei, amikkel egységes eredményt lehet elérni, és amik jellemzők egyfajta hozzáállásra.
A találékony vezetési mód a nagy problémákon is átsegít. A kemény kezű politikai irányítási mód már a múlté.
5. Kedvező helyzet, körülmény, feltétel, amelynek segítségével egy hatás lehetségessé válhat, bizonyos változás megtörténhet, vagy eltervezett cselekvés megtehető lesz.
Minden embernek szüksége van pénzkereseti módra. Ma már fennáll a módja egy bolygóközi utazásnak.
6. Jó pénzügyi helyzet, illetve az ezt biztosító vagyoni alap.
A gazdag család nagy módban él. A családnak megvan a módja, hogy minden évben külföldön nyaraljon.
7. A tehetség megnyilvánulása; feltűnő könnyedség egy tevékenység során, ami jó ízlést, eleganciát, magabiztos képességeket tükröz, és jó hatást kelt.
A hölgy öltözködésén feltűnő a jó mód. A taxis nagyon könnyed módban vezeti a kocsiját.
8. Önkényes megszokások ismételgetése; gépiesen és mindig egyformán megjelenő formák a jelentéstartalom automatikus háttérbe szorulása mellett.
A professzor kínosan ügyel a nyelvi mód betartására a leveleiben. A nemesi körök viselkedési módja és életmódja nem sokat változott az évszázadok során.
3. Nyelvtan: Kifejezési forma, ami az ige ragozásának formái vagy a mondat pontosító szavai segítségével mutatja a beszélő szándékát.
A kijelentő módot egyszerű közlésnél használjuk. A kérdő móddal választ kérünk egy másik személytől.
10. Régies: Megítélés alapja, amit eszmei vagy az erkölcsi szempontok szerint alakítanak ki.
Az intézetben szigorú módot alkalmaznak a nevelésben. A régi módok mára fellazultak, és ez meglátszik az átlagember felfogásának változásában.
11. Régies: Támasztott követelmény, elégséges elvárás, amit teljesíteni kell.
A termék minősége megüti a módot. A mód alatt található a selejt.
12. Régies: Józanul megszabott határ egy cselekedetben, magatartásban; a szerénység, tartózkodás vagy az ízlés által kijelölt határ, amely keretek közé fog egy megnyilatkozást, viselkedést, vagy egy cselekedet hatását; mérséklet.
A mód nélküli alkoholfogyasztás részegséghez vezet. A mód feletti élvezetek előbb-utóbb mindig betegséghez vezetnek.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
A maga módján – (a.) ahogy ő tudja, szokta csinálni; b.) ahogy ő tud vagy szokott viselkedni).
Bizonyos módra/módjára – (ahogy a megjelölt személy, állat, tárgy lenni, viselkedni szokott).
A kislány papagáj módjára beszél: mindent megismétel, amit mondanak neki. A fiút kicsúfolják, mert lány módra viselkedik.
Érti a módját – (tudja, hogyan kell jól elintézni, megcsinálni).
Felette módon – (Régies: rendkívül nagy mértékben).
Gombamód nő/szaporodik – (nagyon sok lesz belőle).
Jó módja van – (Régies: jó anyagi helyzetben van).
Kitalálja a módját – (kieszel olyan lehetőséget, megoldást, amellyel célszerűbben el tudja érni a célját).
Megadja a módját neki – (Népies: teljessé teszi azáltal, hogy mindent megtesz, amit ebben az esetben szoktak).
Mód felett örül – (nagyon örül).
Módjában áll/van megtenni – (van rá lehetősége, alkalma, hatalma megtenni).
Módjával – (szélsőségek nélkül, mértékletesen).
Módot talál / módját ejti – (alkalmat talál rá).
Nincs módom benne – (Régies: nincs rá lehetőségem, nem tudom megtenni).
Valami módon – (bizonytalan vagy ismeretlen megvalósítási lehetőséggel, megoldással).
IGEMÓDOK
kijelentő mód
A kijelentő mód az ige által kifejezett cselekvést, történést, létezési állapotot közli a jelentés módosítása nélkül. Az ige és mondat kijelentő módjának nincs külön jele.
Sétálok az utcán. Nézem a csillagokat. Megnézünk egy filmet.
felszólító mód
A felszólító mód az ige által kifejezett cselekvésre, történésre, létezési állapotra utasít. Felszólító mód csak jelen és jövő időben létezik. Az ige felszólító módját -j, -d, vagy más módosult toldalék jelzi. A mondat végén csak akkor áll felkiáltójel (!), ha a mondat egyben hangsúlyozottan (felkiáltó) felszólító mondat is. A felszólító módú, de nem felkiáltó mondatok után nem szükséges felkiáltójel (például receptek: „Végy egy tiszta edényt.”) A felszólító módú toldalékok első betűje néha az ige utolsó betűjére cserélődhet (például: néz - nézzük).
Indulj aludni! Miért várjak még? Fogj egy tiszta edényt. Inkább meséket olvass.
feltételes mód
A feltételes mód jelzi, hogy az igével kifejezett cselekvés, történés, létezési állapot nem biztos. Az ige feltételes módját a -na, -ne, -ná, -né, vagy -hat, -het toldalék jelzi.
A mondat feltételes módját különálló szavak is jelezhetik: tud, képes, akar, fog, lehetne, lenne, kéne, kellene, kell, volna...
Több dolgot kifejezhet:
feltétel: A feltételes mód közölheti, hogy az ige valamilyen feltételhez van kötve. Nem biztos, hogy az ige be fog következni, de van rá lehetőség.
Lemehetünk, amennyiben eláll az eső. Enne, ha bírna. Be lehet menni.
megtagadás: A feltételes mód közölheti, hogy az igét az alany nem képes megtenni. Nem biztos, hogy a cselekvés, történés, létezési állapot bekövetkezik, mivel a beszélő személy lehetetlennek gondolja.
Miből is adhatnék? Miért tennétek ilyet? Hogyan volnék én képes erre?
kétség: A feltételes mód közölheti, hogy az ige kétséges, vagy valaki kételkedik benne. Nem biztos, hogy az ige be fog következni, de van rá némi esély.
Nem hinném, hogy megérkeznek. Talán még megnyerhetik. Bajosan volnál képes elcipelni azt a követ.
lehetőség, valószínűség: A feltételes mód közölheti, hogy az igére lehetőség van, fennáll a valószínűsége. Nem biztos, hogy az ige be fog következni, de van rá lehetőség, van valamennyi valószínűsége.
Kifogyhat, mielőtt elkészülsz. Még elrontaná: nehogy odaadd. Meg tudnák csinálni. Oda kéne szólni.
óhaj, kívánság: A feltételes mód közölheti, hogy az igét valaki szeretné. Nem biztos, hogy az ige be fog következni, de valaki ezt szeretné.
Bár én lehetnék a főnök! Csak lenne ilyen sok pénzem! De jó volna, ha szeretne! Bárcsak itt lennél.
megbánás: A feltételes mód közölheti, hogy az igét megbánta a beszélő személy. Az biztos, hogy az ige bekövetkezett, de a beszélő személy az ellenkezőjét szeretné.
Csak ne hagytuk volna egyedül! Hogyan is tehettetek ilyet? Miért is kéne elmennie?
javaslat, vélemény: A feltételes mód közölheti, hogy az ige valakinek a véleménye, vagy valaki azt javasolja. Nem biztos, hogy az ige be fog következni, de valaki szerint ez volna a helyes.
Meg kellene vásárolni! Ki kéne dobni! Talán is el kezdhetitek. Jobb lenne, ha ágyban maradnál. Be is mehetnénk.
szándék, akarat, követelés: A feltételes mód közölheti, hogy az igét valaki akarja. Nem biztos, hogy az ige be fog következni, de valaki határozottan ezt akarja.
Befejeznétek a kedvemért?! Abbahagyhatjuk végre?! Be kéne hordani, mielőtt esni kezd.
kötelesség, szükségesség: A feltételes mód közölheti, hogy az igére szükség van, vagy kötelező. Nem biztos, hogy az ige be fog következni, de valaki elvárja, illetve valamilyen ok miatt szükséges.
Végeznéd inkább a munkádat! Nekikezdhetnétek, mielőtt mérges leszek! Azt mondták, hogy meg kellene csinálni.
szerény közlés: A feltételes mód közölhet szerény vagy udvarias kijelentést. A kijelentés formailag feltételes módúnak tűnik, valójában biztos tényt közöl.
Én volnék az idegenvezető. Hát itt volnánk! Ezt még befejezném indulás előtt.
udvarias kérés: A feltételes mód közölhet szerény vagy udvarias kérést, kérdést. A kijelentés formailag feltételes módúnak tűnik, valójában udvarias, de határozott kérést, kérdést közöl.
Fölemelnéd a fedelét!? Bemehetnék?! Kérném a megoldásokat.
MONDAT MÓDOK
Az igével és a mellette lévő szavakkal, illetve ezek sorrendjével kifejezhetjük, hogy kijelentést teszünk, kérdezünk vagy tagadunk, valamint hogy a mondandónk egyszerű vagy hangsúlyos. Ezeket tetszés szerint kombinálhatjuk is. E formákat mondat módnak nevezzük.
Lásd még: mondat
kijelentő mód
A legtöbb mondat egyszerűen közöl valamit. Ezeket kijelentő mondatnak nevezzük. A kijelentő mondat egyszerűen közli az igével kifejezett tényt. A kijelentő mondat végén pont van, de nincs benne tagadást, kérdést vagy erős érzelmi töltést kifejező szó, erről lehet felismerni.
Indulok pihenni. Szerintem még várjunk. Levinném a ládát a pincébe.
kérdő mód
A kérdő mód rákérdez az ige által kifejezett cselekvésre, történésre, létezési állapotra, vagy érdeklődik felőle. A mondat kérdő módját beszédben általában csak a hangsúlyozás, írásban pedig a mondat végén lévő kérdőjel (?) jelzi. Az ige toldaléka bármilyen lehet (tárgyatlan, tárgyas, kijelentő, felszólító és feltételes is). Az ige alakja ugyanolyan, mint a kijelentő módban.
Sétálok az utcán? Nézed a csillagokat? Bejártátok a várost? Megnézünk egy filmet?
tagadó mód
Amennyiben egy mondat valamilyen állítás ellenkezőjét közli (tagadószó pontosítja benne az igét), akkor ezt tagadó mondatnak nevezzük. A tagadó mondat az igével kifejezett tény ellenkezőjét közli. A tagadó mondatban található egy tagadószó (például: nem, sem, sohasem, ne), a mondat végén pedig pont van, ezekről lehet felismerni. Az ige alakja ilyen esetben ugyanolyan, mint a kijelentő módban.
Még nem indulok pihenni. Szerintem mégse várjunk. Én a ládát sem vinném a pincébe.
felkiáltó mód
A felkiáltó mód hangsúlyozottan vagy érzelmi töltéssel közli az ige által kifejezett cselekvést, történést, létezési állapotot. A mondat felkiáltó módját beszédben általában csak a hangsúlyozás, írásban pedig a mondat végén lévő felkiáltójel (!) jelzi. Az ige alakja ilyen esetben ugyanolyan, mint amikor nem használjuk a felkiáltó módot. Az ige toldaléka bármilyen lehet (tárgyatlan, tárgyas, kijelentő, felszólító, és lehet feltételes is).
Sétáljatok az utcán! Bár néznéd a csillagokat! Bejártam a várost! Holnap megnézhetjük a filmet!
tagadó-kérdő mód
Amikor egy mondat valamilyen állítás ellenkezőjéről érdeklődik, akkor ezt tagadó-kérdő mondatnak nevezzük. A tagadó-kérdő mondat az igével kifejezett tény ellenkezőjéről érdeklődik. A tagadó-kérdő mondatban valamilyen tagadó szó található, a mondat végén pedig kérdőjel van, erről lehet felismerni.
Még nem indulsz pihenni? Mégse várjunk? Nem vihetném le a ládát a pincébe?
tagadó-felkiáltó mód
Amennyiben egy mondat hangsúlyozottan közli valamilyen állítás ellenkezőjét (tagadó szó pontosítja benne az igét), akkor ezt tagadó-felkiáltó mondatnak nevezzük. A tagadó-felkiáltó mondat az igével kifejezett tény ellenkezőjét közli hangsúlyosan. A tagadó-felkiáltó mondatban található egy tagadó szó (például: nem, sem, sohasem, ne), a mondat végén pedig felkiáltójel van, ezekről lehet felismerni.
Még nem indulok pihenni! Ne várj! Bár ne vinné le a ládát a pincébe!
kérdő-felkiáltó mód
Amikor egy mondat valamiről nagy hangsúllyal érdeklődik, akkor ezt kérdő-felkiáltó mondatnak nevezzük. A kérdő-felkiáltó mondat az igével kifejezett tényről érdeklődik hangsúlyosan. A kérdő-felkiáltó mondat végén kérdőjel és felkiáltójel van, erről lehet felismerni.
Indulsz már pihenni?! Miért várjak?! Levinnéd már a ládát a pincébe?!
tagadó-kérdő-felkiáltó mód
Amikor egy mondat valamilyen állítás ellenkezőjéről nagy hangsúllyal érdeklődik, akkor ezt tagadó-kérdő-felkiáltó mondatnak nevezzük. A tagadó-kérdő-felkiáltó mondat az igével kifejezett tény ellenkezőjéről érdeklődik hangsúlyosan. A tagadó-kérdő-felkiáltó mondatban valamilyen tagadó szó található, a mondat végén pedig kérdőjel és felkiáltójel van, ezekről lehet felismerni.
Még most sem indulsz pihenni?! Semennyit se várjunk?! Nem vinnéd le végre a ládát a pincébe?!
Az igemódok és mondat módok kombinálása
Az alábbi táblázatban példákat mutatunk be az igemódok és mondat módok (mondattípusok) kombinálására, ami egyben demonstrálja azt is, hogy a hivatalosan hiányosan oktatott öt mondatfajta helyett (kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó) az életben valójában huszonnégy mondatfajtát használunk.
|
|
Kijelentő ige |
Felszólító ige |
Feltételes ige |
|
Kijelentő mondat |
Jani megy. Jani
abbahagyja. Jani tanár lesz. Janinak van könyve. |
Inkább Jani menjen. Nyugodtan
hagyd abba. Jani tanár legyen. Janinak is legyen könyve. |
Jani menne. Jani
abbahagyná. Jani tanár lehetne. Janinak is lenne könyve. |
|
Kérdő mondat |
Hová megy Jani? Jani
abbahagyja? Jani tanár lesz? Van könyve Janinak? |
Hová menjen Jani? Jani hagyja
abba? Jani tanár legyen? Legyen könyve Janinak? |
Jani is menne? Jani is
abbahagyná? Jani tanár lenne? Janinak is lenne könyve? |
|
Tagadó mondat |
Jani nem megy. Jani nem hagyja
abba. Jani nem lesz tanár. Janinak nincs könyve. |
Inkább ne Jani menjen. Ne Jani
hagyja abba. Jani ne tanár legyen. Janinak ne legyen könyve. |
Jani nem menne. Jani nem
hagyná abba. Jani nem lenne
tanár. Janinak nem lehetne könyve. |
|
Felkiáltó mondat |
Jani már megy! Jani
abbahagyja! Jani tanár lett! Janinak van könyve! |
Menj innen! Hagyd abba! Jani tanár legyen! Janinak legyen könyve! |
Bárcsak mehetne Jani! Bezzeg
Jani abbahagyhatja! Inkább lenne Jani
a tanár! Bár lenne könyve Janinak. |
|
Kérdő felkiáltás |
Miért megy el Jani?! Jani máris abbahagyja?! Jani lesz a tanár?! Janinak van könyve?! |
Miért pont Jani menjen?! Jani máris hagyja abba?! Épp Jani legyen a tanár?! Janinak is legyen könyve?! |
Akkor Jani miért menne?! Jani, abbahagynád?! Jani tanár lenne?! Janinak lehetne könyve?! |
|
Tagadó kérdés |
Jani nem megy? Jani nem hagyja
abba? Jani nem lett tanár? Janinak nincs könyve? |
Ne menjünk még? Éppen Jani ne
hagyja abba? Jani ne legyen
tanár? Janinak ne legyen könyve? |
Jani nem menne? Jani nem
hagyná abba? Jani nem lenne
tanár? Janinak nem lehetne könyve? |
|
Tagadó felkiáltás |
Jani még nem megy! Jani mégsem
hagyja abba! Jani nem lett tanár! Janinak nincs könyve! |
Jani, ne menj! Jani, ne hagyd
abba! Jani ne legyen tanár! Janinak ne legyen könyve! |
Jani sem menne! Jani sosem
hagyná abba! Jani nem lenne tanár! Janinak nem lehetne könyve! |
|
Tagadó- kérdő felkiáltás |
Jani még nem megy?! Jani mégsem hagyja abba?! Jani nem lett tanár?! Janinak nincs könyve?! |
Jani miért ne menjen?! Éppen Jani ne hagyja abba?! Jani ne legyen tanár?! Janinak se legyen könyve?! |
Jani miért ne menne?! Jani, nem hagynád abba?! Jani nem lenne tanár?! Janinak nem lehetne könyve?! |
mód (határozószó)
Régies: Az előtte meghatározott szerepben vagy formában; ahhoz hasonlóan, mint amiről szó van.
Furcsa, ha egy felnőtt felelőtlen mód viselkedik. A katona bátor mód helytáll a parancs végrehajtása során.
Nyelvtani adatok
Kifejezés
Felette/szörnyű/rettentő mód – (Régies: rendkívül nagy mértékben).
-mód (határozói előtag)
1. Az előtte meghatározott szerepben vagy formában; ahhoz hasonlóan, mint amiről szó van.
Furcsa, ha egy egyszerű munkás úrimód viselkedik. Egy asszony is képes férfimód helytállni a munkában.
2. Igen nagy mértékben; az említetthez hasonlítható rendkívüli fokig.
A legény másnap kutyamód lebetegedett az esti mulatozás után. Gombamód szaporodnak a biztosítók és bankok.
Lezárva 7K: 2013. április 29., 17:05
