Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Kór szó jelentése

kór (főnév)

1. Sorvasztó betegség, amely lassan pusztít.

A rák egy alattomos kór, ritkán veszik észre elég korán. A reuma olyan kór, amely viszonylag enyhe tünetekkel jelentkezik a betegség elején.


2. Átvitt értelemben: Káros jelenség egy közösségben; beteges tünet, jelenség, amely rombolja a közösség boldogulását, fennmaradási képességét.

A környezetvédelem megoldatlansága az egész emberiséget veszélyeztető kór. A tudatlanság és irigység két olyan kór, amely azokat célozza meg, akik tenni akarnak egy jobb világért.


3. Régies: Betegség; gyógyítandó, rossz testi állapot.

A gyereket elkapta a kór, ezért nem megy iskolába. Lázas kórban szenved, ami fertőző lehet, ezért nem engednek be hozzá senkit a pajtásai közül.


4. Régies: Beteg ember, aki nem egészséges és gyógyításra szorul.

A kór csak nagyon nehezen tud járni. Már hosszú ideje fekszik az ágyban a kór.


Eredet [kór < ómagyar: kór (beteg) < mongol: khór (betegség, veszettség) < dravida: kórani (betegség, haldoklás) < kóram (görcs, görnyedés)]



kór (melléknév)

1. Régies: Beteges (jelenség, dolog), ami pusztítóan hat egy emberre, közösségre.

A tábornoknak az a kór gondolata támadt, hogy bármi történik is, az utolsó emberéletig védeni kell a hidat. A bánatos ember kór lelke érződik azon a helyen, ahol van.


2. Régies: Pusztuló (ember, élőlény, tárgy, építmény, állapot, dolog), amely korábbi épségét, életét, működését folyamatosan elveszíti.

A kihalt, kór romok egykor büszke város falai voltak. A gazda kór jószága egyre gyengébb, egyre betegebb lett.


Lezárva 7K: 2012. május 3., 14:29




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)