Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Jellem szó jelentése

jellem (főnév)

Gentle2.jpg

1. Erkölcsi alkat. Erkölcsi-etikai kérdésekben tanúsított hozzáállás, többé-kevésbé állandó magatartás, illetve késztetés, amely az illetőt megkülönbözteti másoktól.

A nagy emberek egyben nagy jellemek is. A jellem alakításában sok múlik az oktatáson.


2. Derekas viselkedésű személy. Erkölcsi-etikai értelemben egy adott csoportban az átlagot felülmúló, derekas viselkedésű, elveihez következetesen ragaszkodó személy.

Minden csoportban a vezetőknek egyben jellemeknek is lenniük kell. Az a társadalom, amiben nem található kellő számú jellem, el fog pusztulni.


3. Irodalmi mű szereplője. Irodalmi műben olyan szereplő, akinek magatartásából az őt mozgató indítékaira is következtethetünk.

Az írók egyik sajátos képessége a jellemeik ábrázolása. Az irodalomórán megbeszélte az osztály, hogy melyik jellem tetszett a tanulók többségének.


4. Régies: Egy nemzetnél szokásos divat, rá jellemző modor, ott megfelelő ízlés.

A bálon a meghívottak jó része a legújabb francia jellemben jelent meg. Az ország nyugati részén Bécs közelében eluralkodott a német jellem A 19. század elején újra divatba jött a magyar jellem.


5. Régies: Egy dolog, tárgy, hely vagy jelenség lényeges vonásainak összessége, különleges ismertetőjelei.

A kocsmáros arcának jellemét meghatározta dús bajusza. A csárda jelleméhez hozzátartozott a sarokban tanyázó cigányzenekar.


Eredet [jellem < jel + -lem (főnévképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)