Jelleg szó jelentése
jelleg (főnév)
1. Meghatározó sajátosság. Egy fő okozó, hatást keltő tulajdonság, ami miatt a vele jellemzett jelenség vagy dolog úgy nyilvánul meg vagy úgy nyilvánulhat meg. Ez az, ami miatt ráismerünk egy jelenségre, dologra, vagy egy dolog, jelenség úgy működik, ahogy működik, úgy néz ki, ahogy kinéz. Ez alapján azonosítható be, osztályozható, vagy tehető különbség a dolgok között.
A vendéglőben kapható ételek kínai jellege sajátos vevőkört vonzott. A ruhadíszek között sok volt a magyaros jellegű tulipán forma.
2. Jellemző tulajdonságok összessége.
A test nemi jellege a tizenéves korban fejlődik ki. Az épület jellege teljesen modern lett: csupa üveg és fém az egész.
Eredet [jelleg < jel + -leg (főnévképző)]
