Japán szó jelentése
Japán (tulajdonnév, földrajzi név)
Szigetország Kelet-Ázsiában, Kínától keletre, a koreai félszigettől délre. Nyugaton a Japán-tenger, keleten a Csendes-óceán határolja.
Japán 6852 szigetéből a négy legnagyobb Hokkaidó, Honsú, Kjúsú és Sikoku, ezeket nevezik főszigeteknek. Japán ma a harmadik legnagyobb gazdasági hatalom az Amerikai Egyesült Államok és Kína után.
Eredet [Japán < holland: Japan (Japán) < maláj: Japang (napkelet) < kínai: jih pun (napkelet) < jih (Nap) + pun (eredet)]
Megjegyzés: a kínai kifejezés a japán: Nipon (Japán) szó szerinti fordítása.
japán (főnév)
A kelet-ázsiai szigetország lakója, aki ott született, ott élő vagy onnan származó személy.
A japánok legnagyobb része az anyaországban él. Japánban több mint százhúsz millió japán él. A különböző kontinenseken levő japán érdekeltségű vállalatokban japánok is dolgoznak, főleg vezető beosztásban.
japán (melléknév)
1. Nyelv, írás: Kelet-ázsiai szigetországban beszélt nyelv, illetve a nyelvhez tartozó írás. Három nagy nyelvjárása van. Igeidő és mód tekintetében igeragozó nyelv, de nincsenek személyragok, a főneveknek sincsenek ragjai. Mondatszerkezete: alany – tárgy – ige.
A japán sajátos nyelv, amely ősi ázsiai kultúrákba vezethető vissza. A japán írás sok írásjelet vett át a kínai írásból. Vannak a japán írásban olyan írásjelek, amelyeknek csak kínai megfelelőik vannak. A japán emberek a kilencedik legnagyobb beszédközösséget alkotják a világon. A japán nyelvben a magyarral azonos a nevek használata (vezetéknév - keresztnév), a dátum és cím használata, a birtokos eset használata (először jön a birtokos, utána a birtok, például a ház ajtaja).
2. Az ázsiai szigetországgal kapcsolatos, az ott élő népre, kultúrára jellemző, onnan való.
A japán kultúra több ezer éves múltra tekint vissza. A japán elektronikai eszközök magas minőségűek.
Lezárva 7K: 2011. április 21., 14:07