Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Gyerek szó jelentése

gyerek, gyermek (főnév)

Child.jpg

Közvetlen leszármazott, nemrég született, létrejött személy (vagy dolog).

A gyerekek a játszótéren labdáznak, fogócskáznak, hintáznak. A gyerek önálló felnőtté nevelése fontos a szülőknek. Az író legújabb gyereke a háromkötetes mű.


Eredet [gyerek < ómagyar: gyermek < ősmagyar: germuke (gyerek) < sumér: ger-mu (gyermek) < ger (nemz, teremt) + mu (enyém)]


További részletezés

1. Még kiskorú személy, aki serdületlen – a felnőttel ellentétben; közvetlen leszármazott.

A gyerekek felelősségre nevelése fontos lenne a társadalom jövője érdekében. Egy gyerek komolyan veszi azt is, amikor játszik. A gyerek feladata az, hogy felnőjön és felkészüljön az önálló életre: megtanuljon mindent, amit a szülei szoktak otthon végezni, és azt is, amit az iskolában tanítanak.


2. Ifjú, legény a kamaszkora végén, illetve ifjú felnőtt korú férfi.

A lányt egy gyerekkel látták az ismerősök kézen fogva sétálni. Az anyja fülébe jutott, hogy a gyerekkel csókolózott is.


3. Hajadon leány, aki serdülőkorban van, csitri.

A szőke gyermek az öccsét kísérte az utcán. A szobába belépő szép gyermeken megakadt a fiatalember szeme.


4. Családhoz tartozó utód; közvetlen leszármazottként tekintett (és tartott) személy.

A Kovács gyerek jó tanuló. A fogadott gyereket is ugyanúgy szereti a nevelőanyja, mint a vér szerinti gyerekét.


5. Átvitt értelemben: Éretlen gondolkodású személy, aki ifjú vagy felnőtt létére nem képes kellő átgondoltsággal, komolysággal viszonyulni élete dolgaihoz.

– Ne légy már gyerek! – szólt a férjének az asszony, amikor az elkezdett beszélni az álmairól. A lánynak az tetszett a fiatalemberben, hogy sokszor gyerek, aki fölött anyáskodhat.


6. Népies, régies: Fiú utód, a lánnyal ellentétben.

Eddig csak lányaik voltak, de most végre gyermekük is született. Az asszonyra akkor volt büszke a férje, ha gyereket hozott a világra.


7. Átvitt értelemben: Jellemző képviselő, aki egy természetes közösségbe tartozik, illetve egy adott korban él, és a közösség, a kor jellegét testesíti meg.

A nagy művész a reneszánsz gyermeke volt. A szent ember az egyház gyermeke.


8. Átvitt értelemben: Belőle származó személy, aki szoros kapcsolatban áll egy jelenséggel, elvvel, gondolattal, dologgal.

A forradalmárok azt hiszik, hogy ők a szabadság gyermekei, pedig ez nincs így. A mai természettudósok inkább az anyag gyermekei, mint a szellemé.


9. Átvitt értelemben: Belőle nagymértékben részesülő személy, akinek életét főleg a szóban forgó testi-lelki tényező határozza meg.

A lány egész eddigi életében az öröm gyermeke volt. Egy nagyon beteges ember azt gondolhatja, hogy ő a keserűség gyermeke.


10. Átvitt értelemben: Eredményként létező dolog, ami egy másik eszme, elv, dolog következménye, okozata, eredménye.

A köztársaságot a szabadság gyermekének tartották a királyságok után. A demokráciáról azt tartják, hogy az a szabadelvű gondolkodás gyermeke.


11. Nyomda, átvitt értelemben: Egy bekezdés utolsó sora, amelyet helyszűke miatt a másik oldalra kell átvinni; fattyúsor vagy árvasor.

A könyvet úgy szedték, hogy ne maradjon gyerek. A gyereket el lehet tünteti a margók vagy a betűnagyság változtatásával.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

A gyerek elismerése – (ha az apa személye vitás, annak kijelentése az apa részéről, hogy a gyermeket magáénak tekinti).


Ártatlan, mint a ma született gyerek – (teljesen ártatlan).


Egyetek, gyerekek, (hadd) nőjön a begyetek – (Népies: így kínálják tréfásan az ételt főként gyerekeknek).


Él-hal érte, mint a baranyai gyerek a tarisznyáért – (oktalanul rajong érte).


Ezt minden gyerek tudja – (ezt mindenki tudja).


Fejlődik, mint a csongrádi púpos gyerek – (Népies: nem fejlődik, vagy éppen visszafejlődik).


Gyereket csinál – (gyereket nemz).


Gyermeket fogan – (egy nő méhében a megtermékenyített petesejtből magzat kezd fejlődni).


Házasságon kívül született gyerek – (házastársi vagy élettársi kötelékben nem élő anyától (szülőktől) született gyerek).


Izrael gyermekei – (Régies: az izraeliták, a zsidók).


Karon ülő / ölbe való gyerek – (úgy egyéves korú gyerek, akit még ölben szoktak hordani).


Kései gyerek – (idősebb szülőktől származó gyerek).


Kikérné a cigányból is a gyereket – (a.) nagyon kapzsi; b.) nagyon tud kérlelni, rimánkodni).


Korának gyermeke – (olyan személy, akiben a korra jellemző sajátságok feltűnően megnyilvánulnak).


Küszködik, mint a bodajki gyerek a hetedik gombóccal – (Népies: nevetségesen erőlködik vele).


Meghalt a gyerek, oda a komaság – (megszűnt az összetartó kapocs, az érdekközösség, és vele a jó viszony is).


Még egészen gyermek – (még nagyon fiatal, még nem felnőtt).


Nagy gyerek – (olyan felnőtt, aki gyerekesen viselkedik).


Nem mai gyerek – (a.) nem éppen fiatal ember; b.) bőven vannak tapasztalatai).


Nevén nevezi a gyereket – (kertelés, szépítgetés nélkül megmondja vagy kimondja).


Sikerült gyerek – (egészséges, eleven eszű, talpraesett gyerek).


Szerelemgyerek / természetes/törvénytelen gyerek – (házasságon kívül született gyerek).


Szíve gyermeke – (kedves, dédelgetett gyermeke).


Talált gyerek – (rendszerint csecsemő korában kitett, szüleitől elhagyott és idegenektől pártfogásba vett gyerek).


Váltott gyerek – (a.) Népies, régies: olyan gyerek, akit az újszülött helyébe csempésztek, vagy akivel babonás hiedelem szerint a rossz szellemek az anya igazi gyermekét kicserélték; b.) Tájszó: idétlen, csenevész, lesoványodott gyerek).


Vén gyermek – (gyerekes vénember).


Közmondások

Asszony gazda, gyerek szolga nem jó gazda – (nem jól folynak ott a dolgok, ahol asszony a gazda, és csupán gyerekek dolgoznak).


Gyerek és bolond mindig igazat mond – (csak az mondja meg minden körülmények közt az igazat, aki nem tud számolni igazmondása következményével).


Okos asszony nem marad gyerek nélkül – (nem előrelátó az az asszony, aki nem akar gyereket).


Sok bába közt elvész a gyerek – (a.) ha sokan intézkednek vagy sokan beleszólnak egy dologba, az csak kárára van az ügynek; b.) ami sok kézen megy át, könnyen elkallódik).


Szójárás

Kis gyerek, kis gond, nagy gyerek, nagy gond.


Kés, villa, olló nem gyerek kezébe való.



gyerek, gyermek (melléknév)

1. Közvetlen leszármazott (fiatal személy), ilyen személlyel kapcsolatos, rá jellemző, vele foglalkozó, őt kezelő, gyógyító.

A gyereknevelés nem csak a szülő feladata, hanem a pedagógusé is. A gyerekétkeztetést a gyerekintézmények (óvodák, iskolák) oldják meg. Az anya elvitte a beteg gyerekét a gyerekorvoshoz.


2. Nagyon fiatal (személy), aki még nem felnőtt.

Az ifjúsági játékfilmben több gyerek színész is szerepel. A híres zenész már gyerek művészként is kiemelkedő tehetségéről tett tanúbizonyságot.


Lezárva 7K: 2011. november 4., 14:57




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)