Dagály szó jelentése
dagály (főnév)
1. A tengerszint ismétlődő emelkedése. A tengerek és óceánok vizének (főleg a Hold, és kisebb mértékben a Nap vonzása miatti árapály során) egy-egy helyen naponta kétszer ismétlődő, és legszembetűnőbben a partnál mutatkozó emelkedése.
A dagály ott a legnagyobb, ahol a Hold merőlegesen állhat a földfelszínre, tehát az egyenlítő közelében, tőle északra és délre egyaránt körülbelül 28 foknyi szélességű sávban. A vitorlás megvárta a dagályt, hogy a kikötőből könnyebben kihajózhasson.
2. Víz áradása, amikor a folyó áramló vize kilép a szokásos medréből, és nagyobb területet is elönt.
A folyón jött a dagály és áttörte a gátat. A közelgő dagály hírére homokzsákokkal magasították a gátakat.
3. Átvitt értelemben: Fellengzős stílus beszédben vagy írásműben. Kifejezésmódbeli nagyhangú megfogalmazások, túlzott képek, hasonlatok használata, ilyenek túl gyakori használata.
A regényre barokkos dagály volt a jellemző. A szónoklat dagálya már nevetségessé tette az egész mondanivalót.
4. Átvitt értelemben, régies: Gőg, felfuvalkodottság. Mások bántó lenézésében, megvetésében megnyilatkozó önteltség, erősen kifejeződő, elbizakodott önhittség.
Az újonnan kinevezett igazgató dagálya már nevetségessé vált. A tévés híresség dagályát a közönség nem díjazta: az ellenszenv a telefonos szavatok alacsony számában is megmutatkozott.
5. Átvitt értelemben, régies: Dagadtság; tárgy, testrész puffadt állapota.
A boka dagálya kezdett látszani az egész lábszáron. A dongák dagálya megakadályozza, hogy kifolyjon a bor.
Eredet [dagály < dag(ad) + -ály (főnévképző)]
