Dagaszt szó jelentése
dagaszt (ige)
1. Nyers tésztát összegyúr. A vizet, sót, lisztet, illetve élesztőt kézzel vagy géppel erősen összedolgozza, hogy állaga egyenletes legyen, és könnyebben megkeljen.
Az asszonyok régen kézzel dagasztották a kenyeret. Addig dagaszd, lányom, míg el nem kezd csöpögni az eresz (amíg el nem kezd izzadni a homlokod).
2. Átvitt értelemben: Cuppogva halad. Ember, ló, jármű szemcsés vagy híg anyagban, sárban nehézkesen, belesüppedve jár.
A vándor már napok óta dagasztja a kásás havat a csizmájával. A határban ilyen esős időben csak dagasztják a sarat az emberek, gépek.
3. Előidézi, hogy duzzadjon; behatás azt okozza, hogy feszüljön, domborodjon vagy növekedjen.
A szél dagasztja a vitorlákat. A gyulladás dagasztja a térdét az öregembernek. A víz dagasztja a hordó száraz dongáit.
4. Átvitt értelemben: Szétárad benne egy kellemes érzés vagy indulat, lelki folyamat.
A sikeres embernek dagasztja a mellét a büszkeség. A jól sikerült munka öröme dagasztja az ember szívét.
Eredet [dagaszt < dag(ad) + -aszt (igeképző)]
