Dézsma szó jelentése
dézsma (főnév)
1. Történelmi: Terményadó; a jobbágy terményeinek, állatainak (jövedelmének) a tizede, amellyel az egyháznak adózott.
A dézsma megadása után a gazda a termény egy részét eltette vetőmagnak. A beszedett dézsma megtöltötte az egyház magtárát. A dézsmát a 15. század végétől a földesúr szedte be haszonbérben. Magyarországon a dézsma 1853-ban szűnt meg.
2. Átvitt értelemben: Önkényesen elvett rész; az a mennyiség vagy hányad, amelyet egy személy vagy dolog önkényesen vagy erőszakkal elvesz.
A jégeső megszedte a maga dézsmáját. Az állam többszörös dézsmát szed a vállalkozóktól.
Eredet [dézsma < ómagyar: dézma (dézsma, adó, tized) < latin: decima (tized) < decem (tíz)]
