Bitorlás szó jelentése
bitorlás (főnév)
Jogtalan tulajdonlás ténye. Az a helyzet vagy állapot, amikor egy személy vagy csoport törvénytelenül birtokol, önhatalmúan magának tulajdonít vagyont, pozíciót, hatalmat, jogot.
A hátrahagyott vagyon bitorlására fény derült, és a törvényes örököst a bíróság visszahelyezte jogaiba. A korona bitorlását nem tűrhették tovább a törvényes herceg pártján álló főurak.
Eredet [bitorlás < bitor(o)l + -ás (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2011. április 13., 09:45