Belterület szó jelentése
belterület (főnév)
1. Központi rész egy nagyobb városon belül, amelyet körülvesz a központtól távol eső külváros; a központ sűrűn beépített területe.
A város belterületén sok bankfiók működik. Az üzleti negyed a belterületen van. A város nagy parkja nem a sűrűn beépített belterületen van.
2. Sűrűn lakott rész, ahol több épület van együtt egy településen vagy egy nagyobb létesítményen belül.
A falu belterülete a templom köré épült. A gyár belterületén vannak az irodák.
3. Régies: Központi rész egy országon vagy szigeten belül, amely távolabb esik az országhatártól vagy parttól.
Az ország belterületének legnagyobb városa a főváros. A sziget belterületét őserdő borítja.
Eredet [belterület < bel- (melléknévi előtag) + terület]
