Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Bűvöl szó jelentése

bűvöl (ige)

Bűvöl.jpg

1. Természetfeletti hatást fejt ki egy személyre, élőlényre, tárgyra. Akaratával vagy varázslatos eszközzel olyan természetfölötti hatást tesz rá, hogy a személy elveszti saját akaratát és döntőképességét.

A varázsló az embert megszálló rossz szellemet dobszóval bűvölte először, hogy aztán ki tudja őt parancsolni a testéből. Addig ütötte a dobot, addig bűvölte, míg a másik szeme elnehezült és fáradtan lehunyta.


2. Átvitt értelemben: Más látszatot okoz; rejtélyes, természetfeletti módon átváltoztat.

A hold ezüstté bűvöl minden utcán maradt pocsolyát. A naplemente aranyhíddá bűvölte a tó tükrét.


3. Átvitt értelemben: Szerelemre gerjeszt; maga iránt ellenállhatatlan vonzalmat ébreszt vagy ébreszteni igyekszik.

A magányos nő már fél órája bűvölte a szomszéd asztalnál egyedül ülő férfit. A férfi azonban inkább a másik asztalnál ülő, az iménti nőnél fiatalabb lányt bűvölte kihívó viselkedésével.


4. Régies: Rabul ejt személyes varázsával. Lényével, hatásával úgy varázsol el, igéz meg egy másik személyt, hogy akarata ellenére az ő hatalmába kerül.

A legényt úgy bűvöli a táncoló lány szeme, mozgása, hogy le sem tudja venni róla a szemét. A művész addig bűvölte a cirkusz néhány nézőjét, amíg neki nem engedelmeskedtek.


Eredet [bűvöl < ómagyar: bűvöl < ősmagyar: bögöl, bügeli, bögöz (bűvöl, magához köt, csomóz, bogoz) < dravida: pagattu (bájol, megigéz) < mokku (csomó)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)