Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Egy szó jelentése

(1 szócikkből átirányítva)

egy (névelő, számnév)

Egy.jpg
Önmagában valamelyik személyt vagy dolgot jelzi több hasonló közül, annak pontos meghatározása nélkül. Kifejezi, hogy a vele pontosított személy vagy dolog teljes egész, de nem több darab.

Vettem egy új ruhát. Látok egy madarat az égen. Csak egy győztes lehet. Válassz ki egy párt!


Eredet [egy < ómagyar: egy < ősmagyar: egy, igy (egy) < dravida: vodd, ondu (egy)]


További részletezés

1. Személyre, dologra mutat, de nem közli, hogy melyik; egyetlen személyt vagy dolgot emel ki a többi közül, de nem határozza meg, hogy melyik; valamelyik; bármelyik.

Egy nap ez is elkészül. Dobj ide egy labdát. Kaptam egy kutyát. Egy gyerek álljon ide!


2. Konkrét példányra mutat rá a szóban forgó kategóriából; egyetlen személyre vagy dologra mutat rá, hogy megkülönböztesse a többitől.

Keresek egy papírt, amit a múlt héten kaptam. Tetszik egy ház az utcátokban. Egy boltból ki, a másikba bementek.


3. Csoportként, fajtaként mutat rá az utána említett dologra, személyre.

Egy macska mindig önérzetes marad. Ez a probléma semmiség egy szakembernek.


4. Hangsúlyozást jelez; érzelmi árnyalást visz a közlendőbe; nagyon.

Ravasz egy ember maga! Érdekes egy megoldás volt!


5. Valami ismeretlen; az utána említett személyre mutat rá, jelezve, hogy azt nem ismeri a beszélő.

Egy Kovács nevezetű úr kereste telefonon. Volt itt egy szerelő.


6. Tulajdonságra mutat rá; jelzi, hogy a szóban forgó személy vagy dolog más jellemzőivel rendelkezik.

A lányom egy angyal! Te egy zseni vagy. Egy igazi Einstein!


7. Pontatlanságot jelez; pontosan nem meghatározott mennyiséget jelöl; valamennyi.

Vártalak egy ideig, utána elmentem. A gazda ivott egy kicsit, azután tovább kaszált.


8. Nem több; egyetlen.

Csak egy kiskutyát viszek el. Egy ló van a kocsijába fogva.


9. Osztatlan, egész, sértetlen; a szóban forgó dolog ép, hiányosság nélküli.

Egy darabban maradt a bögre, amelyik leesett. Egy szállítmányban hozták az összes árut.


10. Az említett arányban; minden egyes; minden.

Fél adag kenyér jutott egy személynek. Háromszor étkezek egy nap.


11. Hasonló; jelzi, hogy több személy, dolog rendelkezik az adott dologgal, aminek hasonlóak a jellemzői; közös, azonos.

A csoport minden tagjáról kiderült, hogy egy véleményen vannak. Egy dologra gondoltak a barátnők. A telefont ketten találták fel egy időben.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Használati megjegyzés

A régebbi nyelvtani szemlélet az „egy” számnevet névelőnek tekintette. Valójában az „egy” szó számnév, hiszen bármelyik számnévvel helyettesíthető, a mondat úgy is értelmes.


Kifejezések

Egy életem, egy halálom – (itt az egyetlen lehetőség, bármi áron meg kell próbálni).


Egy fecske nem hoz nyarat – (egy példából még nem szabad általánosítani).


Egyek / Édes egyek – (testvérek).


Egyet mondok, kettő lesz belőle – (fontos, amit mondok).


Eggyé vált – (többől egyesült, összeforrt).


Egy-két – (kis mennyiségű; néhány).

Várj még egy-két percet. Egy-két szava neki is volt hozzá.


Egytől egyig – (kivétel nélkül mind).


Száz szónak is egy a vége / egy szó, mint száz – (ne fecsegjünk fölöslegesen; az a lényeg, hogy...)



egy (névmás, főnév)

1. Nevet helyettesít; dolog, személy vagy egység megnevezése helyett használjuk.

Egy biztos: meg kell csinálni. Nem egy halt meg a csatában.


2. Egyetlen alkalom vagy valamennyi idő pontos megadását helyettesíti.

A róka fut egyet, majd megpihen. Alszunk egyet, aztán válaszolok.


3. Az első óra vagy első nap.

Mindjárt fél egy lesz. Egykor lesz az ebéd. Ma van május egy.


4. Az első elemet jelzi sorozatban.

Az egy bé lett az új tanár osztálya. Az egy kerületben laktam három évig.


5. Egyik; több közül valamelyik bizonyos.

Ami egynek gyógyszer, a másiknak méreg. Egy bukása a másik győzelmét jelenti.



egy (számnév)

1. Az első szám számoláskor.

egy, kettő, három

Bal, jobb, egy, kettő! – menetelnek a katonák. Egy meg egy az kettő.


2. Egyetlen (személy vagy dolog) önmagában.

Régen az újságnak egy forint húsz volt az ára. Erre az egy dologra emlékezett a férfi. Csak egy vásárló volt itt ma.


3. Megszakítás nélküli egész; folytonos.

A tanuló egy lélegzetre felmondta az egész ábécét. Az egész év egy hajtás.



egy (határozószó)

Körülbelül; megközelítőleg, a mértéket nem pontosan megadva.

Lehet egy másfél méter hosszú. Egy olyan hat méteres a fa.



egy (melléknév)

1. Teljes egészt kitevő; osztatlan, egységes.

Egy világ választ el a páromtól. Az ellenség kiűzése után újra egy hazában él a magyar nép.


2. Nincs több (belőle), ami páratlan, aminek nincs mása.

Segítsen meg az egy Isten. Egy választásunk van: végigcsináljuk! Egy életem, egy halálom!


3. Ugyanolyan, azonos értelmű, tartalmú; egyenlő, egyforma.

Egy véleményen vagyok a főnökkel. Egy akarattal indult el az egész csapat. Egy hajóban evezünk.


4. Pusztán csak; minden más nélkül; mindössze.

A bölcsődések egy bugyira vetkőzve mentek ki játszani. A bujdosó egy ingben, egy gatyában indult neki a hideg téli útnak.


5. Bizonyos, pontos megjelölés nélkül jelzi valamelyik konkrét személyt, dolgot.

Volt egyszer egy ember. Egyszer egy király nősülni készült.


6. Kis mértékű (dolog), csekélység; (tagadó szóval használva).

Nem ér egy fabatkát sem. Nem adnak érte egy pipa dohányt.


7. Népies: Teljes mértékű (körülmény); csupa.

Egy sár az egész kutya. Egy rendetlenség ez a lakás.


Lezárva 7K: 2011. július 31., 14:34




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)