Őstehetség szó jelentése
őstehetség (főnév)
1. Egy területen kiemelkedő adottság; egy személy nem kiművelt szellemi, művészi hajlama, alkotói vagy előadói képessége.
A zenekar dobosának hihetetlen zenei őstehetsége van. A táncos lány színpadra termett őstehetsége már gyerekkorban megnyilvánult.
2. Egy területen kiemelkedő adottságú személy, akinek nem kiművelt szellemi, művészi hajlama, alkotói vagy előadói képessége van.
A televíziós tehetségkutató őstehetségek felkutatására vállalkozik. A verseny zsűrije ámulatba esik az egyik őstehetség éneklésétől.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.