Örökkévalóság szó jelentése
örökkévalóság (főnév)
1. Határtalan létezés, amelynek nincs időbeli korlátja, vége; öröklét.
Az örökkévalóság az istenek kiváltsága. A hétköznapi ember elérhetetlen vágya az örökkévalóság.
2. Az idő végtelensége, amelynek érzékelhető állapota az anyagi világ létezéséhez kapcsolódik.
Az ember arra vágyik, hogy a neve és műve az örökkévalóságban a lehető legtovább fennmaradjon. A földi élet az örökkévalóság egy pillanata csupán.
3. Vallási: A túlvilági létezés, amely a halhatatlan lélek továbblétezése az egyén halála után a vallás felfogása szerint.
Az örökkévalóságban boldogság vár az elhunytra. A szenvedő ember az örökkévalóságba vetett hittel vigasztalódik.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
