Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Ókor szó jelentése

ókor (főnév)

Akropolisz.jpg

1. Történelem: A második nagy történelmi korszak az őskor után; az első írásos emlékek megjelenésétől számított, és általában a Nyugatrómai Birodalom bukásáig (476) terjedő történelmi korszak az európai, illetve görög-római, azaz Földközi-tenger súlypontú kultúrában.

Az ókor végét a 4–6 század közötti különböző eseményekkel kötik össze a történészek. Görögország és Egyiptom története visszanyúlik az ókorba.


2. Átvitt értelemben: Gazdasági és társadalmi viszonyok, amelyek erre (1) a nagy történelmi korszakra voltak jellemzők; az őskor utáni nagy kulturális korszak.

Az ókor építményeinek romjai ma kedvelt turista célpontok. Róma és Athén központjában találkozhatunk az ókor nyomaival.


3. Földtörténet, régies, elavult: Nagy földtörténeti korszak, amely körülbelül 540 millió évvel ezelőtt kezdődött és 250 millió évvel ezelőtt ért véget.

A Föld ókorában nagy mocsaras erdők voltak. Az ókor idején a tengerek élővilága robbanásszerű fejlődésen ment át.


Eredet [ókor < ó- (melléknév) + kor (főnév)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)