Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Okol szó jelentése

okol (ige)

Felelősnek tart (egy másik személyt, körülményt); károkozónak tekint, mond; egy kedvezőtlen, kellemetlen helyzet, állapot kiváltójának nyilvánít; hibáztat.

– Kérem, ne okoljon engem! – mondja a titkárnő az igazgatónak a lekésett tárgyalás miatt. Az igazgató ezután a forgalmat okolja, mert elkésett a megbeszélésről. A gazda a rossz időjárást okolja a gyenge termés miatt.


Eredet [okol < ok (főnév) + -ol (igeképző)]


Lezárva 7K: 2013. július 22., 18:24





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)