Okol szó jelentése
okol (ige)
Felelősnek tart (egy másik személyt, körülményt); károkozónak tekint, mond; egy kedvezőtlen, kellemetlen helyzet, állapot kiváltójának nyilvánít; hibáztat.
– Kérem, ne okoljon engem! – mondja a titkárnő az igazgatónak a lekésett tárgyalás miatt. Az igazgató ezután a forgalmat okolja, mert elkésett a megbeszélésről. A gazda a rossz időjárást okolja a gyenge termés miatt.
Eredet [okol < ok (főnév) + -ol (igeképző)]
Lezárva 7K: 2013. július 22., 18:24