Mássalhangzó szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2015. május 24., 19:43-kor történt szerkesztése után volt.
mássalhangzó (főnév)
1. Beszédhang, amelyet önmagában (magánhangzó nélkül) nem, vagy csak nehezen tudunk kimondani, és a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben akadályba ütközik, mielőtt távozna.
b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, ly, m, n, ny, p, r, s, sz, t, ty, x, v, z, zs
Egy mássalhangzó önmagában nem alkot szótagot. Egy mássalhangzó kiejtését egy magánhangzó is segíti beszéd közben.
2. Leírt betű, amely egy ilyen (1) beszédhangot jelöl.
Az írni tanuló osztály egy mássalhangzót gyakorol. A következő gyakorló lépés egy mássalhangzó és a már tanult magánhangzó összekapcsolása lesz.
Eredet [mássalhangzó < más + -sal (határozórag) + hangzó]
