Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Konc szó jelentése

konc (főnév)

Bone.jpg

1. Népies: Húsos csont, amit általában egy kutyának dobnak oda.

A két kutya összeveszik a koncon. A konc maradékát a kutya elkaparja.


2. Átvitt értelemben: Hasznot hajtó alkalom, nyereséggel járó lehetőség.

Az üzletkötő kapott a koncon, és felhívatta a leendő ügyfelet. Az eddigi ellenfelek megosztoznak a koncon.


3. Régies: Emberi táplálék, amely csonton levő bőrös hús főzve vagy sütve.

A lakodalmon bőven került konc az asztalra. A koncot csak úgy, kézzel és kézzel ették az emberek.


4. Régies: Csont, amely egy levágott és fogyasztásra előkészített állati húsban van.

A velős koncból ki kell rázni a velőt. A férj a húslevesben főtt kedvenc koncát rágcsálja.


5. Régies: Zsákmány; erőszakkal elvett értékesebb tárgy, ingóság.

A kalózok a zsákmányolt koncon osztozkodnak. A legénység minden tagja kap valamennyit a koncból.


6. Régies: Papír mértéke; papiros mérésére használt mérték, amely a rizsma huszad majd tizedrésze.

A nyomda kétszáz koncot használt fel a kis füzet kinyomtatására. A konc más mértéket jelentett a 16. századtól (kb. 24 vagy 48 ív), és mást a 19. század végétől (100 ív).


Eredet [konc < ómagyar: konc < ősmagyar: konc (húsos csont, csülökcsont) < dravida: gantu (boka < bog)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 146 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés



WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)