Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Hitel szó jelentése

hitel (főnév)

Hitel.jpg

A csere kiegyenlítése előtt igénybe vett szolgáltatás, amelynek alapja a jövőbeli kiegyenlítésbe vetett bizalom. A szolgáltató bízik abban, hogy az a személy vagy csoport, aki most (vagy a közelmúltban) igénybe vette a szolgáltatást, megvásárolta a terméket, megkapta a kölcsönt, az majd a megállapodott jövőbeli időpontig rendezi a tartozását, kiegyenlíti a cserét.

A hitel egy jövőbeli lehetőség előre hozott igénybevétele. Amikor egy vállalkozó a munkát előbb elvégzi, majd utána számláz, akkor tulajdonképpen hitelt nyújt annak, aki megbízza őt a munkával. Mivel az alkalmazott bére mindig a ledolgozott hónap után jár, ezért ő a fizetés átutalásának idejéig hitelt nyújt a munkaadójának. A hitel kérése röviden: előbb kapni, mint adni.


Eredet [hitel < hit + -el (főnévképző)]


További részletezés

1. Szavahihetőség. Egy személy (vagy csoport) megbízhatóan igaz volta; az a bizalom, hogy igaznak tartják azt, amit egy személy (vagy csoport) állít, illetve helyesnek tartják azt, amit tesz, dönt.

Az a barát, aki szavainak előttem nincs hitele, már nem barát. A tévénézők többsége hitelt ad a médiának, ezzel könnyen befolyásolhatóvá válik. A katonák előtt hitele volt a parancsnokuknak.


2. Valódiság, érvényesség; egy elv, eszköz, tárgy, szabály, dolog használhatóságába, működőképességébe vetett bizalom.

A kiadvány hiteléül az iratot a jegyző lepecsételte és aláírta. A törvény hitelét végül a köztársasági elnök aláírása adja. Az alkalmazott módszer hitelét a valóságban megmutatkozó eredmények igazolják.


3. Pénzügy: Vásárlás részletre. Az a pénzügyi szolgáltatás, amelyet egy bank nyújt úgy, hogy a vásárló helyett kifizeti a kereskedőnek (szolgáltatónak) a vásárolt árucikk (vagy szolgáltatás) árát, és aztán a banknak a szerződésben meghatározott feltételekkel később a vásárló megfizeti azt.

A család karácsonyra hitelre vette meg az új televíziót. A nyári szabadság alatti külföldi útra a házaspár hitelből utazott el.


4. Pénzügy: Banktól kapott pénz. Egy személy vagy csoport (például vállalkozás) és a pénzintézet közötti szerződés keretén belül nyújtott kölcsön, amelyet a személy a szerződésben meghatározott célra költhet el most, azzal a feltétellel, hogy azt a szerződésben meghatározott feltételekkel egy meghatározott időpontig a pénzintézetnek visszafizeti.

A kereskedő hitelből vett árut az új üzletébe. A hitelképes ügyfél bankkártyájára hitelt vehet fel.


5. Művészet: Egy alkotás élethűsége, egy írásmű, film, kép, megjelenítés igaz, korhű volta, az ábrázolt helyzet, állapot, színjáték valóságossága.

A film hitelén sokat dolgozott a stáb. A színész alakításának hitelét a kritika is elismeri. Egy író sokat dolgozik regényének hitelén.


6. Átvitt értelemben: Becsület, emberség. Egy személybe vetett hit és bizalom, hogy a jövőben megtartja az adott szavát, felelősséget vállal az ígéretéért.

Aki becsapja a másikat, az könnyen elvesztheti a hitelét. A hitelét vesztett vezető már nem vezető többé.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

Áruvásárlási hitel – (Pénzügy: háromtól-öt éves időtartamra adott bankkölcsön, amely csak az adott áru vásárlására vehető igénybe).


A kiadvány/másolat hiteléül – (a kiadvány/másolat érvényességét igazoló felelős tisztviselő aláírása előtt álló megjegyzés).


Elveszti hitelét – (nem hisznek neki többé, nem bíznak benne).


Hitele van – (hisznek neki).


Hitelre méltó – (Régies: a.) személy méltó arra, hogy higgyenek neki, bízzanak benne; b.) közlés, beszéd nagy valószínűséggel igaz).


Hitelt ad neki – (a.) hisz a személynek, nem kételkedik a szavában; b.) elhiszi a dolgot, nem kételkedik benne).


Hitelt szerez neki – (a.) kölcsönt intéz egy személynek a banknál; b.) egy hivatalos kiadványt, rendelkezést, utasítást hitelesnek, érvényesnek fogadtat el).


Nincs hitele – (a.) nem kap kölcsönt; b.) nem hisznek neki, nincs bizalom benne).


Rontja a hitelét – (aláássa a belé vetett bizalmat, azon igyekszik, hogy ne legyen tekintélye, ne higgyenek neki).


Személyi hitel – (Pénzügy: csak a személy jövedelme alapján kiadott bankkölcsön, amelyet az adós személyes megbízhatósága alapján folyósítanak, és általában nincs meghatározva, hogy mire költheti el azt).


Lezárva 7K: 2011. április 3., 19:13




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)