Dalmát szó jelentése
dalmát (melléknév)
1. Délszlávvá lett néphez tartozó (személy, csoport), aki az Adriai-tenger északkeleti partvidékén él és a horvát nyelv egy nyelvjárását beszéli.
A dalmát emberek főként halászatból és vendéglátásból élnek. A dalmát emberek közt sok olasz származású is él.
2. Az Adriai-tenger északkeleti partvidékéhez tartozó, azzal kapcsolatos, rá jellemző.
A dalmát mezőgazdaságra az olajbogyó és a szőlő termelése jellemző. A dalmát partvidéken rengeteg sziget is található.
3. Nyelv: Kihalt újlatin (nyelv), illetve erre a nyelvre jellemző. Ezt a nyelvet a mai Horvátország és Montenegró területén beszéltek. Két fő nyelvjárását beszélők főleg a partvidéken és a szigeteken éltek. Minden városnak, szigetnek további saját nyelvváltozata volt. E nyelvből a helyi horvát nyelvjárásba kerültek át szavak.
A dalmát nyelv eredete az ókori római időkre megy vissza. A Dubrovnik környékén beszélt fő déli dalmát nyelvjárás már a 16. századra kihalt. Az utolsó fő északi dalmát nyelvjárást beszélő férfi 1898-ban hunyt el, halála előtt egy évvel egy olasz tanár tőle lejegyzett 2800 dalmát szót, és néhány dalmát nyelvű történetet. Ez a feljegyzés jelenti a dalmát nyelv egyetlen fennmaradt jelentősebb emlékét.
Eredet [dalmát < latin: Dalmata (törzsnév) < szanszkrit: dhal- (virágzik)]
