Képtelenség szó jelentése
képtelenség (főnév)
A tehetetlenség állapota, amikor egy személy nem tudja megtenni az eltervezett cselekvést. Így nem tudja elérni a szándékában álló hatást. (Ezt a szót általában egy rá jellemző másik szóval együtt, a vele való összetétel végén használjuk.)
A mozgásképtelensége miatt leszázalékolták a rokkantat. A modern korunkban terjedőben van az írott és hallott kommunikáció megértésének a képtelensége, ezért fontos a szótárak használata. A kar nyújtásképtelensége megakadályozta azt, hogy a beteg elérje a poharat.
Eredet [képtelenség < képtelen + -ség (főnévképző)]