Bukolikus szó jelentése
bukolikus (melléknév)
1. Idilli életet bemutató (irodalmi mű, költemény, vers), amely főleg a földművesek és a pásztorok egyszerűnek, nyugodtnak tartott életét és a természet szépségét ábrázolta (ellentétben a városi, pénzügyekkel terhes üzleti élettel).
A költő a vidéki gazdaéletet dicsőítette bukolikus művében. Az ókorban is írtak bukolikus verseket.
2. A falut, a természetet kedvelő; falusias, idilli (hangulat, ábrázolás, környezet).
A festő több bukolikus falusi életképet festett, amelyben boldog parasztok takarítják be a gazdag termést. A bukolikus tárgyú tájképek külön teremben voltak a múzeumban. A bukolikus hangulat pihentető jellege miatt nagy keletje van a felújított parasztházaknak.
3. Az idilli életet ábrázoló költészetet művelő, ilyen műveket író (költő, író); ilyen tárgyú műalkotásokat alkotó (művész).
A bukolikus festő egész életművét meghatározta ez a téma. A bukolikus költő sajátos versei szűk közönséget vonzottak.
Eredet [bukolikus < latin: bucolicus (pásztori) < görög: boukolikosz (pásztori) < boukolosz < bousz (marha) + kolosz (nevelő)]
