Szentháromság szó jelentése
Szentháromság (főnév, tulajdonnév)
1. Vallás, keresztény: Három isteni személy. Egylényegű Isten három személye, azaz az egy isteni lényeg három arca, háromféle különbözőségének megjelölése. Lásd őket külön-külön: Atya, Fiú és Szentlélek.
A legtöbb keresztény vallás hívői hisznek a Szentháromságban. A Szentháromságra csak utalás van a Bibliában, ez a szó nem fordul elő benne. A Szentháromság részeit alkotó Atyáról, Fiúról és Szentlélekről beszél a Biblia, de nem szól az egymáshoz való kapcsolatukról. A Szentháromság szót először a 3. században használták. A mellékelt kép Diego Velázquez festménye, rajta a Szentháromság ábrázolása Szűz Mária felett van.
2. Vallás, hindu: A három fő istenség, Bráhma (a Teremtő), Visnu (a Fenntartó) és Siva (a Romboló) egysége.
A hindu szentháromságban nem mindegyik istenséget tisztelik egyformán.
Eredet [szentháromság < szent + három + -ság (főnévképző)]
