Áram szó jelentése
áram (főnév)
1. Energiaáramlás; láthatatlan mozgató erő, amelyet eszközök működtetésére használunk, a fém vezetékeken át két különböző feszültségű pont között, illetve az elektromosságot termelő helyről abba az irányba, ahova a vezeték elviszi.
A telefonod nem fog töltődni, ha nincs áram. Ha locsolócsőhöz hasonlítanánk a villamos vezetéket, akkor az áram lenne a csövön áthaladó víz mennyisége, és a feszültség lenne az erő, amivel a víz a cső falait nyomja.
2. Villamos energia; az elektromos áramlás ereje, munkavégző képessége.
Az erőművekben áramot fejlesztenek. Az áramot szolgáltató vállalat felelős azért, hogy jól működjön az épületekig terjedő hálózat.
3. Régies: Mozgó anyagtömeg; egy (állandó) irányban mozgó légnemű vagy folyékony anyag, folyadék; áramlat.
Az időjárást megváltoztatja a délről érkező áram. Az óceánok vizében állandó áramok alakultak ki, amelyek befolyásolják az időjárást.
4. Átvitt értelemben: Egy irányban terjedő hatás; új politikai vagy szellemi felfogás, irányzat, mozgalom, amely saját belső erejéből határozott irányban, egyre szélesebb körben terjed; áramlat.
A festészet új áramához egyre több művész csatlakozik. A párt küzd a szélsőséges áramok ellen.
Eredet [áram < középmagyar: áram(lik)]
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Hőelektromos áram – (Fizika: olyan elektronáramlás, amely egymáshoz forrasztott két különböző fém között hevítés hatására jön létre).
Kóbor áram – (Villamosság: rossz szigetelés miatt a vezetékből kilépő, így kárba vesző, esetleg balesetet okozó villamos energia).
Megüti az áram – (érintkezéssel átterjed rá a villamosság, és megrázza, megbénítja, esetleg a halálát okozza).
Lezárva 7K: 2011. február 14., 16:44