Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Bárzsing szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2011. április 1., 14:02-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

bárzsing (főnév I.)

Bárzsing.jpg

1. Orvosi, bonctan: Nyelőcső. A garatot a gyomorral összekötő izmos cső. Kezdete a gége alatt van a gyűrűporcnál, innen kiindulva a nyakon át a gerincoszlop előtt halad le, a mellkasban a szívburok mögött halad tovább és végül a gyomorszájba megy át. Hossza 24-26 cm., üres állapotban laposdad, körülbelül 18 mm széles, 9 mm vastag; a nyelés alkalmával 2,5-3 cm-ig kitágulhat.

A nagy falat a bárzsingban percekig is utazhat a gyomor felé. A bárzsing nyeléskor lassan mozog.


2. Tájszó: Bél belső rétege. Disznó vagy marha belének belső oldalán levő zsíros, nyúlós réteg.

A kolbászkészítéskor a kimosott bélben a bárzsingot ott hagyják.


Eredet [bárzsing < ómagyar: bárzsing < dravida: virlsungu (lenyel)]
Megjegyzés: a szóra hatással volt a görög: pharynx, pharyngos (nyelőcső, légcső) is.


Kifejezés

Kinyílik a bárzsingja - (kiabál).



bárzsing (főnév II.)

1. Régies, ritka: Ősi szőlőfajta, sárga muskotály; Muscat Lunel.

A bárzsing tokaji szőlőfajta, bár Elő-Ázsiából származik. A bárzsing Magyarországon még a Dél-Balatonon fordul elő. A bárzsing egyik híres Európai borvidéke Franciaországban található.


2. Régies, ritka: Sárga muskotály bor. Világos zöldessárga, félszáraz bor, muskotályos illattal, ízzel. Ősi szőlőfajta, amit népszerűvé tesz intenzív, könnyen érthető illata-aromája.

A bárzsing eszményi nyári bor; alacsony az alkoholtartalma. A bárzsing csontszáraznak tűnő ízképében élénk savak adnak egyensúlyt.


Lezárva 7K: 2011. április 1., 14:37





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)