Látóhatár szó jelentése
látóhatár (főnév)
1. A érzékelhető terület legtávolabbi sávja; az a vonal, ahol az ég a távolban találkozni látszik a földdel.
'A látóhatáron feltűnt egy lovas. A nap a látóhatár alá bukik este. A hajókosárban levő matróz a látóhatárt kémleli.
2. Átvitt értelemben: Tudásbeli határ, ameddig egy személy ismeretköre, értelmi, szellemi képessége terjed.
A szaktekintélyről kiderült, hogy elég szűk látóhatára van. A műveltségi vetélkedő győztesének tág a látóhatára.
3. Átvitt értelemben: Új lehetőség, a közeljövőben várható, ígéretes helyzet vagy változás.
Van esetleg fizetésemelés a láthatáron? Az ember azt szeretné, hogy az életben egyre tágabb látóhatára legyen.
Eredet [látóhatár < látó + határ]