Lakó szó jelentése
lakó (melléknév)
1. Egy helyen élő (személy, család), aki egy településen vagy szállásnak alkalmas helyen tartózkodik életvitelszerűen huzamosabb időn át; ott lakással, szállással rendelkezik.
A szomszédban lakó családdal jó a viszony. Az asszony a közelben lakó szerelőt hívja ki a hibás gázkonvektorhoz.
2. Egy területen élő (állat, növény), amely egy földrajzi területen, vidéken él, ami az ő állandó vagy jellemző tartózkodási vagy növekedési helye.
A napos helyen lakó virág illatos. Az erdőben lakó vadállatok elkerülik az embert.
3. Átvitt értelemben: Egy személyre jellemző (lelki tulajdonság), amely a természetében, jellemében van.
Az ember szívében lakó jóságot elfedheti az önzés. A gyerekben lakó érdeklődés már korán meglátszik a viselkedésén.
Eredet [lakó < lak(ik) + -ó (melléknévképző)]
