Kísértet szó jelentése
kísértet (főnév)
1. Egy halott érzékelhető lelke, amely egy helyen jelen megjelenik.
Az elhagyott kastélyban egy kísértet jár. A rossz lelkiismeretű ember őt üldöző kísértetet lát.
2. Átvitt értelemben: Visszamaradt jelenség; régen elmúlt, általában rossz, kínos esemény, dolog, élmény visszatérő vagy itt maradt emléke, maradványa.
A korrupció kísértete folyton felüti a fejét. Az okozott baleset kísértete nem hagyja nyugodni a vétkest.
3. Átvitt értelemben: Rossz előjel; egy jövőbeli fenyegető veszély, kellemetlen fordulat jelenbe vetődő képe, árnya.
Egy új háború kísértetét érezni a Közel-Keleten. A nehéz gazdasági kilátások kísértete idegesíti a piacot.
4. Régies: Kísértés; hajlandóság egy helytelen, meggondolatlan vagy tiltott cselekvésre.
A férj egy ideig ellenállt a hűtlenség kísértetének, de aztán feladta. A sok pénz látványának kísértete elbizonytalanítja a könyvelőt.
Eredet [kísértet < kísért + -et (főnévképző)]
