Kikiált szó jelentése
kikiált (ige)
1. Hangosan mond kifelé; belülről kifelé szól fennhangon.
Az asszony az induló férje után kikiált az utcára. A vasutas kikiált a várakozóknak
2. Hivatalosan bejelent; új tényt sokaknak hangosan hirdet.
A hírnök kikiáltotta, hogy győztünk. A forradalmárok kikiáltották a köztársaságot.
3. Nagy egyetértéssel megválaszt; sok ember egyszerre felszólalva vezetői posztra, magas méltóságra emel egy személyt.
Mátyást az összesereglett nép kikiáltotta királynak. A legjobb harcost kikiáltottuk vezérnek.
4. Szleng: Árat bejelent; árveréskor kihirdeti az eladó dolog kezdő árát.
A házat egész olcsón kikiáltották. A festmények árát egyesével kikiáltják, aztán lehet ajánlatokat tenni rá.
5. Népies: Nyilvánosan rossznak mond; káros állítást sokak előtt elhíresztel róla.
A bankárt kikiáltották csalónak a törvényekkel visszaélések miatt. A vénasszonyok mindennek kikiáltják az embert.
Eredet [kikiált < ki- (igekötő) + kiált]
