Kimunkál szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2019. február 14., 19:32-kor történt szerkesztése után volt.
kimunkál (ige)
1. Kieszközöl; megoldást talál egy nehéz feladatra, célra.
A mérnök kimunkálta, hogyan lehet megelőzni a hibákat. A vezetők kimunkálták a bevétel növelésének módjait.
2. Anyagot jól előkészít. Nyersanyagot bizonyos alkalmazás előtt alaposan megmunkál, kikészít, meggyúr.
A szakácsnő alapos gyúrással kimunkálja a tésztát. A cipész jól kimunkálta a nyersbőrt. A fazekas gondosan kimunkálja az összes agyagot, hogy egyenletesen puha, csomómentes legyen.
3. Véglegessé formál; alkotást, írást a kellő alakba önt, minden részletében a kívánt minőségűvé alakít.
A szobrász szépen kimunkálta az alakot. A tudós kimunkált egy új elméletet.
Eredet [kimunkál < ki- (igekötő) + munka + -l (igeképző)]
