Kontinens szó jelentése

kontinens (főnév)

1. Földrajzi egység, amely a Föld szárazföldjei közül egy nagy, összefüggő, többnyire óceánnal határolt területet jelöl.

A kontinensek egyik gyakori felosztása: Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Déli-sarkvidék (Antarktisz), Európa és Ausztrália. A kontinensek ma is mozognak a földkéreg lassú mozgása miatt: Ausztrália Ázsiához közelít, Afrika pedig Európához, míg Észak- és Dél-Amerika távolodik Európától és Afrikától.

2. Az európai szárazföld Angliához, illetve a Brit-szigetekhez viszonyítva.

Anglia mindig megpróbált távol maradni a kontinens ügyeitől. A britek az eurót a kontinens pénzének tekintik, nem is gondolkoznak az önálló nemzeti valuta feladásán.

3. Nagy, összefüggő szárazföld.

A kontinens éghajlata több éghajlati területre osztható. A kontinens meghódítása a 20. század elejére befejeződött.

Eredet [kontinens < latin: terra continens (egybefüggő föld) < contineo (összefügg, folytatódik) < con- (össze) + teneo (tartozik, tart)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés

A nyomtatott könyvek vásárlásával támogathatod a szótár működését!

 WikiSzótár könyvesboltja