Kíséret szó jelentése
kíséret (főnév)
1. Követő személyek; vele együtt haladó egy vagy több személy, dolog, autó, hajó, amely azért megy mögötte, körülötte, mert hozzá tartozik, vagy hogy védelmet nyújtson, vagy tiszteletét kifejezze.
A művésznő rendőri kísérettel ment a reptérre. A teherhajó kísérete biztosítja a védelmét a veszélyes vizeken.
2. Társult dolog; bármely más dolog, amelyek az első dologgal együtt, azzal egy időben jelen vannak.
Az ebéd kíséreteként desszertet is kaptunk. A tűz nagy füst kíséretében gyulladt meg.
2. Szleng: Hangszeres zene; dallamos aláfestés az ének vagy önálló hangszer előadásának szebbé tételére.
A művésznő zenekari kísérettel énekelt. A leghalkabb résznél a kíséret elhallgatott, csak a fuvola szólt tovább.
Eredet [kíséret < kísér + -et (főnévképző)]
