Kipusztul szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2019. január 6., 10:38-kor történt szerkesztése után volt.
kipusztul (ige)
1. Nem marad fenn egy életforma, szaporodóképes egyedekből álló csoport. Állatfaj teljesen megszűnik létezni.
A tavaszi záporban kipusztul a hernyó. A mamutok régen kipusztultak. Ma sokféle állat kipusztul a környezetszennyezés miatt.
2. Nem marad utód; egy emberi közösség minden tagja meghal.
Egyes nemesi családok rég kipusztultak. Az észak-amerikai indiánok csaknem kipusztultak.
3. Régies: Tönkremegy; vagyonát elveszti.
Ez a vagyonos ember egészen kipusztul. A bankárcsalád kipusztult, amikor bevezették az adósok védelmét.
4. Régies: Eltakarodik; benti helyről menekülve távozik.
A kutya kipusztult a konyhából, amikor rákiabáltam. Kipusztulj innen, te haszontalan!
Eredet [kipusztul < ki- (igekötő) + pusztul]
