Erőszak szó jelentése
erőszak (főnév)
1. Kényszert alkalmazó erőkifejtés egy személy akaratával ellentétes célok elérésére, az érintett személy ellenállásának megtörésére.
Az anya végül erőszakkal vette rá a gyereket, hogy megegye a főzeléket. Az erőszak csak további erőszakot szül. Az erőszak hosszú távon visszaüt az elkövetőjére.
2. A hatalom kíméletlen alkalmazása törvényellenesen; a hatalommal való visszaélés.
Az erőszak sok helyen mindennapos a mai világban. Indiában először erőszakkal akarták leverni a függetlenségi mozgalmat. A könnygáz használata erőszak, a sípolás és tiltakozás viszont nem az.
3. Átvitt értelemben: Saját céllal, felfogással ellentétes behatás átélése, amely ellenállásra késztet egy személyt vagy csoportot. Ekkor a személy vagy csoport egyet nem értést fejez ki a ráható behatással szemben, ami feléje megnyilvánul.
A gyerek erőszakként élte meg, hogy meg kellett ennie a főzeléket. A háborúellenes mozgalom erőszakot követett el a társadalom ellen.
4. Jogi: Büntetendő cselekmény, amely arra irányul, hogy egy személyt, csoportot akaratának szabad érvényesítésétől megfosszon vagy nem akart cselekvésre kényszerítsen.
A hatóság elleni erőszak ellen kíméletlenül fellépnek. A férfi nem tudott ellenállni az erőszaknak, és átadta értékeit.
Eredet [erőszak < ómagyar: erőszak < erő + szaka (alkalom, idő)]
