Kivág szó jelentése
kivág (ige)
1. Vágóeszközzel tőben elmetsz.
Kivágja a fát, az erdőt, a nádat.
1. Nyílást metsz rajta. Úgy akad bele egy anyagba, hogy az hosszan felnyílik.
A kiálló szög kivágta a munkás ruháját. A baleset során egy vasdarab kivágta a kocsi ajtaját.
2. Egy darabot kimetsz egy anyagból. Hasítva kiszakít, kivesz egy részt.
A szabó fél métert kivág a vászonból. A hentes kivág a húsból egy darabot.
2. Csőrével kilyukaszt.
A madár kivágja az érett körtét.
3. Erős ütéssel, rúgással behorpaszt, gödrössé tesz.
A gyorsan futó lovak kivágják az utat.
4. Csapva kiüt.
Ostorral kivágja valaki szemét.
5. Hirtelen kidob, kitesz.
Mérgében kivágott az asztalra egy százast.
Úgy kivágta a szobából, hogy a lába sem érte a földet.
6. Nagy gyorsasággal kitár.
A szél kivágta az ajtót.
Harcolva, küzdve kiszabadul; ügyes szavakkal kimenti magát.
Az ellenség közül kivágja magát.
Minden vád alól ügyesen tudta magát kivágni.
Eredet [kivág < ki- (igekötő) + vág]
