Kifinomult szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2018. szeptember 3., 15:09-kor történt szerkesztése után volt.
kifinomult (melléknév)
1. Nagyon érzékeny; különbségeket és hasonlóságokat kiválóan felismerő (érzék, érzékelési képesség).
A zenész a kifinomult hallása mellett csodás alkotóképességgel ír zenét. A szövetek minőségének felismeréséhez kifinomult tapintás szükséges.
2. Szépérzéket tükröző; nagyfokú igényességet, műveltséget mutató.
Az esküvői asztalt kifinomult ízléssel terítették meg. A táncosnő kifinomult mozdulatait áhítattal csodálta a közönség.
Eredet [kifinomult < ki- (igekötő) + finom + -ul (igeképző) + -t (melléknévképző)]
