Kies szó jelentése
kies (melléknév)
1. Vonzó, szép (táj, vidék), amely természeti bájainak üdeségével, enyhe változatosságával kellemes hatást kelt, részeinek összhangjával szemet, lelket gyönyörködtet.
A sziget kies ligete kedvelt pihenőhely. A város kies fekvése a helyi lakosok büszkesége.
2. Szelíd örömöket adó (állapot, helyzet, körülmény, időszak), amely boldog derűt áraszt, jóleső hangulatot ébreszt.
A kies májusi tavasz sokakat csábít kirándulásra. Egy jó könyv olvasása kies kikapcsolódás lehet.
3. Régies, átvitt értelemben: Lehangolóan elhagyott (táj, vidék), amely a forgalomtól, sűrűbben lakott helytől távol esik.
A sivatagi kies homokbuckák közt lángol a forróság. A kies sziklák közt alig van élet.
Eredet [kies < ómagyar: kies < ősmagyar: kies, kees (kies, szépségben gazdag) < dravida: kai (szépség < díszítés)]
