Kiás szó jelentése
kiás (ige)
1. Gödörből kivesz egy tárgyat, dolgot. A föld kiemelésével eltávolít, hozzáférhetővé tesz.
A katona kiássa a ládát a földből. A krumplit ősszel kiássák a földből.
2. Talajt mélyítve kialakít, létrehoz. Gödröt, üreget ásóval megtisztít, mélyebbé tesz.
A munkás kiássa az árkot a ház előtt. Az erdész gondosan kiássa a forrás gödrét, hogy mindig elég sok víz felgyűlhessen benne.
3. Egy felület alá hatol bizonyos mértékben, miközben kiemel vagy kimozdít földet, anyagot.
A széles ekevas mélyen kiássa a földet. A nő egy tűvel kiássa a bőre alá beszúródott tüskét.
4. Átvitt értelemben: Nehezen előkeres, hosszas munkával, kutatással megtalál.
A kutató kiásott a könyvtárból egy középkori írást. A kém kiásta az adatokat a cég nyilvántartásaiból.
Eredet [kiárusítás < ki- (igekötő) + ás (ige)]
