Karám szó jelentése
karám (főnév)
1. Állatok tartására szolgáló hely; náddal, gyékénnyel, vesszővel, deszkával bekerített, rendszerint fedetlen hely a szabadban legelő háziállatok együtt tartására és védelmére.
A juhász éjszakára karámba tereli a nyájat. A karámból reggel kimennek legelni a mezőre az állatok.
2. Régies: Pásztorkunyhó, főleg nádból épített, általában kúp alakú menedékhely.
A pásztor egy karámba menekül az eső elől. A karámot úgy alakították ki, hogy előtte lehet főzni is.
3. Régies: Sertésól; sertések számára általában deszkából készült fedett építmény.
A gazdának a ház mögött volt egy karámja a disznók számára. A malacok a karámban kapják meg a moslékjukat.
Eredet [karám < ómagyar: karán (karám) < ősmagyar: karáng, karing (karám, „bekerített” < kering) < kör]
