Kábel szó jelentése
kábel (főnév)
1. Vastag vezeték; sok huzalból álló, többszörösen szigetelt vastag köteg a villamos energia nagy távolságra juttatására.
A városokon belül villanyoszlopok helyett föld alatt vezetett kábeleken megy az áram az épületekbe. A kábelből ágazik le a lépcsőházban az áram az egyes lakásokhoz.
2. Vastag hírközlési vezeték, amely a föld alatt vagy a tenger fenekén fut végig mint távíró vagy telefon, illetve távközlési vezeték.
Az internet is vastag kábeleken át kapcsolódik össze szerte a világban. A nagy sebességű kábelben már optikai szálat használnak.
3. Szigetelt villamos vezeték, amelyet gépek, motorok villamos berendezésében használnak.
A számítógépeket vékony kábel köti össze. A személygépkocsiban több kábel vezet az akkumulátortól az autó különböző részeihez.
4. Vastag, erős drótkötél, amelyet több fémszálból fonnak.
A hidat kábelek tartják. A kábel nehezen szakad el, mert ha egy szál el is pattan, a többi még erősen képes tartani.
5. Régies: Távirat, amelyet vastag huzalkötegeken át továbbítanak, főleg távoli országok, földrészek között.
A postás már ritkán visz ki kábelt. Régen a kábel egy gyors hírközlési lehetőség volt.
6. Régies, hajózás: Hosszmérték, amit a tengeri hajózásban használnak; elfogadott értéke nálunk 183 méter.
A tenger itt nyolc kábel mély. A hajó tíz kábelre közelíti meg a szigetet.
Eredet [kábel < angol: cable (kábel < kötél) < latin: capulum (hurok) < capo (elfog)]
