Idős szó jelentése
idős (melléknév)
1. Életkorban előrehaladott (személy), aki öreg, agg.
A fiú idős barátja sokat mesél neki a régi dolgokról. Az idős emberek nagy élettapasztalattal rendelkeznek.
2. Időben előrehaladott létezésű (tárgy, dolog), amely már régi.
A vár idős falai már itt-ott megsüllyedtek. Az idős régészeti leletet múzeumban állítják ki.
3. Egy időpont óta élő, létező (személy, dolog), aki/ami ettől az időtől fogva ebben a formában létezik.
Milyen idős gyermeket hozott? A régi pénzérméknél fontos annak a megállapítása, hogy milyen idős leletek.
4. Régies, elavult: Kellő időben született (újszülött), aki az anyaméhben teljesen kifejlődött.
Az idős újszülött születése rendben zajlott le. Az idős csecsemő teljesen egészséges.
Eredet [idős < idő + -s (melléknévképző)]
