Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Intő szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2018. április 30., 06:15-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

intő (melléknév)

intő

1. Átvitt értelemben: Egy személyt figyelmeztető; egy veszélyre, figyelmet érdemlő körülményre, tényezőre figyelmet felhívó (személy), rendszerint azért, hogy a várható kellemetlenségektől megóvja.

A fiát szóban intő apa azt tanácsolja, hogy kikkel barátkozzon és kikkel ne. A lányát óva intő anya azt kéri, hogy ne kapkodja el a fiú kérésének teljesítését.


2. Átvitt értelemben: Egy személy lelkére kötő; feddéssel, dorgálással, erkölcsi tanítással, ráhatással általa helyesnek tartott viselkedésre, szabályra buzdító (személy, közlés).

A fiát írásban intő királyunk leírta a szerinte jó uralkodás szabályait. A tanácsot kérő fiatalt intő pap elmondja, hogyan viselkedjen másokkal szemben.


3. Átvitt értelemben: Egy viselkedést helytelenítő; egy kifogásolandó tettet szóban, írásban szóvá tevő, neheztelőn megemlítő (személy, közlés).

A beírással intő igazgató így bünteti a fegyelmezetlen tanulót. A felkészületlen diákot szóban intő tanár felszólítja, hogy tanuljon többet. A szóbeli figyelmeztetéssel intő igazgató rossz példának mondja a késve érkező beosztottat.


4. Kézmozdulatot tevő; jeladásul a kézfejét a csuklójánál mozgató, vagy a fejével biccentő, egy tárgyat mozdító (személy).

A búcsúzáskor intő fiú rám is mosolygott. A mozdonyvezetőnek intő kalauz is felszáll a vonatra.


Eredet [intő < int (ige) + -ő (melléknévképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 62 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)