Jövevény szó jelentése
jövevény (főnév)
1. Újszülött baba, aki új tagja a családnak.
A rokonok boldogan vették kézbe a jövevényt. A kis jövevény nagy szemekkel nézte a mosolygó nagyszülőket.
2. Új személy, aki mostanában érkezett erre a helyre, ebbe a közösségbe.
A helyiek általában bizalmatlanok a jövevényekkel szemben. Egy jövevény nem lehet elnök
3. Máshonnan származó személy, aki eredetileg nem itt élt, nem itt született. Más vidékről, más országból jött ember.
A focicsapatban több jövevény is játszik. A török munkatársunk nagyon jól beszél magyarul, mégis csak jövevény maradt a szemünkben.
4. Kiközösített személy; a helybeliek részéről be nem fogadott idegen származású ember.
Te sosem voltál városi, csak falusi jövevény. A választáskor nem kapnak szót a jövevények.
Eredet [jövevény < jö(n) + -v- (kötőhang) + -evény (főnévképző)]
