Jelzés szó jelentése
jelzés (főnév)
1. Észlelhető rajzolat, jelkép. Egy gondolat megjelenítésére szánt forma. Ez lehet egy ábra, változás, fényfelvillanás, amivel üzenetet közlünk, vagy egy cselekvés megtételére utasítunk egy személyt vagy állatot.
Az erdőben kirándulók a várromhoz értek a fákra festett jelzéseket követve. A hajók gyakran küldenek különféle jelzéseket egymásnak. A bólintás a megbeszélt jelzés kettejük között. A versenyzők a startpisztoly dörrenésének indító jelzésére kezdenek el egyszerre futni.
2. Figyelmeztető mozdulat vagy jelenség, amely egy cselekvésre, magatartásra szólít fel.
A startpisztoly dörrenésének jelzésére a futók elkezdik a versenyt. A bíró sípjának jelzésére befejeződik a játék. Az idomár kézmozdulattal ad jelzést, mire átugrik az oroszlán a karikán.
3. Szembeötlő tárgy, amelyet előre megbeszélt helyre tesznek egy tény közlésére.
Az erdőben fára erősített papírdarab volt a jelzés, hogy merre mentek a fiúk. A lány egy gyertyával jelzést tesz az ablakba, hogy bejöhet hozzá a kedvese.
4. Jelképes cselekvés, amely a közszokásban kialakult jelentésű lett, és egy elhatározást, szándékot fejez ki.
A kesztyűdobás a párbajra hívás jelzése volt. A kézcsók a tisztelet jelzése.
5. Azonosító kód; számok és betűk egy könyv, irat azonosítására, sorrendi helyének jelzésére.
A könyvtári jelzés megmutatja, hogy hol található a könyv. Minden könyvön van egy jelzés.
Eredet [jelzés < jel(e)z + -és (főnévképző)]
